Franciszek Kostrzewski
| Franciszek Kostrzewski | |
 | |
| Született | 1826. április 19.[1][2][3][4] Varsó[5] |
| Elhunyt | 1911. szeptember 30. (85 évesen)[2][3][4] Varsó[5] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Varsói Képzőművészeti Akadémia |
| Sírhelye | Powązki temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franciszek Kostrzewski témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Franciszek Kostrzewski (Varsó, 1826. április 19. – Varsó, 1911. szeptember 30.) lengyel festő, illusztrátor, karikaturista.
Élete
[szerkesztés]Apja egy városi birtok gondnoka volt. A novemberi felkelést követően, 1831-ben a családja egy vidéki birtokra költözött Sandomierz vajdaságba. Később visszatért Varsóba, hogy a tanulmányait folytassa. A gimnázium tananyag azonban kevésbé érdekelte, ezért úgy döntött, hogy képzőművész lesz. Az apjának azonban más tervei voltak, mégis 1844-ben megenyhült, és megengedte a fiának, hogy beiratkozzon a varsói Képzőművészeti Iskolába.[6]
Tanárai között volt Jan Feliks Piwarski, Chrystian Breslauer és Aleksander Kokular. A tanulmányai alatt beutazta az országot, táj- és városképeket valamint zsánerjeleneteket festett. Kielcébe is elment a neves műgyűjtő, Tomasz Zieliński (1802–1858) meghívására. 1852 és 1853 között Henryk Pillati irányítása alatt dolgozott.[7]
Egy 1856-os németországi és párizsi utazás után Varsóban telepedett le, és több kiadványhoz készített rajzokat. Egyike volt azoknak, akik Adam Mickiewicz műveit, valamint Władysław Syrokomla és Teofil Lenartowicz kevésbé ismert műveit illusztrálták.[7] Idővel az illusztrációi kevésbé lettek kritikusak vagy szatirikusak, inkább a fővárosi élet reális krónikáját mutatták be. Gyakran állított ki a krakkói és a varsói Képzőművészeti Baráti Társaságnál, valamint számos kereskedelmi szalonban.[7] 1891-ben jelentette meg az emlékiratait.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Vadászat (Pan Tadeusz IV. könyvének illusztrációja),
(1886) -
Cirkusz Saska Kępában
(1852) -
Búcsú vidéken
(1866) -
Egy lángoló falu
(1862) -
Vándorzenészek
(1884) -
Eszünk ma? – Táncolunk ma?
(1875)
Irodalom
[szerkesztés]- Irena Jakimowicz, Franciszek Kostrzewski, Warszawa 1952.
- Franciszek Kostrzewski, Pamiętnik, Warszawa 1891.
- Tadeusz Dobrowolski, Nowoczesne malarstwo polskie, tom I, Ossolineum, Wrocław, Kraków 1957, rozdz. „Warszawscy przedstawiciele wczesnego realizmu i malarstwo Franciszka Kostrzewskiego”, s. 384–390.
- Andrzej Ryszkiewicz, Stefan Kozakiewicz, Warszawska „cyganeria” malarska, Wrocław 1955.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b 11.486.28
- ↑ Franciszek Kostrzewski Élete és munkássága Artist, [Hozzáférés: 2023. január 30.] (lengyelül)
- ↑ a b c Brief biography and appreciation Culture.pl (lengyelül)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Franciszek Kostrzewski című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Franciszek Kostrzewski culture.pl (lengyelül)
- Franciszek Kostrzewski a Polona digitális könyvtárban
